Ezek a hetek úgy látszik, hogy a tudomány és a SLAM technika úttöréséről fognak szólni.
SLAM technológia és a régészeti topográfia
A múltkori erdészeti jellegű tesztek után másfajta vizekre eveztünk. Dr. Tarsoly Péter az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar, Geoinformatikai Intézet adjunktus-tanára és a Velencei-hegység túra oldal szerzője kért tőlünk szakmai segítséget egy régészeti jellegű felméréshez, amelynek az eredményét szakdolgozatban, valamint a Szent István Király Múzeum szakembereivel karöltve kutatási munkákban is fel tudják majd használni.
A megoldandó feladat az volt, hogy a Székesfehérvárhoz közeli Lovasberény-Szűzvár régészeti lelőhelyen, a középső bronzkori Vatya-kultúra (i.e. 2000 – 1450) erődített településének, egy földvárnak a máig fellelhető nyomait minél pontosabban feltérképezzük. A modern régészeti topográfia számára világszinten nem ismeretlen a légi LIDAR felmérések alkalmazása, többek között az amazonasi esőerdők mélyén is nagyságrendekkel több nyomát találták rég elfeledett ősi kultúráknak, mint a hagyományos kutatási módszerekkel. A hazai régészeti topográfia sajnos némileg le van maradva ilyen téren a nemzetközi és európai trendektől, bár az okoknak a boncolgatásába itt most nem mennék bele.
Vannak azonban olyan területek, amelyeken jogszabályi akadályok, vagy gazdaságossági okok miatt nem jöhet szóba a LIDAR légi felhasználása.
Ilyen eset volt ez a mostani is, viszont a FJ Dynamics teljes műszerpalettáját kombinálva sikeresen felmértük a kérdéses területet. A csatolt képeken látszik, hogy amíg 1928-ban az intenzív legeltetés miatt a terület szinte teljesen tiszta volt, mára elég erősen beerdősült a dombtető.
Mérés kivitelezése
Ahhoz, hogy az eredmény minden tekintetben megfeleljen egy tudományos munka által megkívánt pontossági követelményeknek, az alábbi módon kiviteleztem a mérést:
– jelenleg geometriailag pontos, georeferált pontfelhőt kétféle módon állíthatunk elő, illesztőpontok használatával, vagy folyamatos GNSS támogatással – mi itt az utóbbit alkalmaztuk, de a minőségellenőrzés végett tettünk ki pontokat is.
– mivel az ionoszféra tekintetében egy elég rossz időszakban vagyunk, ezért az ebből adódó pontatlanságot igyekeztünk egy saját bázis felállításával kiküszöbölni. A bázis koordinátájának a meghatározása a székesfehérvári gnssnet bázisállomás alapján történt, a jogszabályban előírt 2×120 epocha mérés átlagolásával. Érdekesség, hogy az FJD V10i most nem URH rádióval szolgáltatott korrekciós adatot egyszerre több RTK rovernek, hanem NTRIP bázisként, mobilinterneten keresztül. Az FJD Trion Survey szoftver generált bejelentkezési adatokkal akár öt (bármilyen márkájú) rovernek tud szolgáltatni korrekciós adatot (saját – FJD – márkájú eszközből ilyen darabszám korlátozás nincs)
– a területnek azt a részét, ahol az egykori Szűzvár állt, az FJD Trion S1 – FJD V1t szkenner-GNSS kombinációval, hátizsákként viselve mértük fel. Nagyrészt a közeli bázisnak köszönhetően, a sűrű növényzet dacára a felmérés 87%-án FIX pozíciónk volt.
– a terület másik, kisebb részét, amely egy nagy völgy túloldalán volt, az FJD Trion P1 – FJD V1t kombinációval mértük fel – ez az összeállítás kapható amúgy a „Kulcs a jövőhöz!” év eleji akciós csomagunkban nettó 4.999.000- Ft-ért
– Az S1 forgófejes szenzorának az előnye a nagyobb hatótáv, nagyobb pontsűrűség, valamint a multiplatform kialakítás. A P1 ezzel szemben sokkal kompaktabb, fás-bokros területen is mobilisabb a felmérés vele.
Az elkészült munkarészek azt gondolom, hogy önmagukért beszélnek. A területet borító fás-cserjés növényzetet a pontfelhőről eltávolítva láthatóvá válik a terepfelszín, szépen kirajzolódik az egykor volt árokkal körülvett vár nyoma.
– mind a két műszer esetén végeztünk minőségellenőrzést. Erre a feldolgozószoftver, az FJD Trion Model remek lehetőséget nyújt a beépített „Quality Check” menüjével. Arról, hogy miért is fontos a minőségellenőrzés és hogyan lehet megtenni, korábban készítettem egy rövid magyarázó videót: FJD Trion Model v200 – Minőségellenőrzés – YouTube. Ez alapján tudjuk, hogy az ilyen fás-bokros-füves területen, GNSS támogatással átlagosan 2-3 cm pontosságot sikerült elérnünk, mind a három koordinátát figyelembe véve.
Köszönjük a lehetőséget, jó hangulatú nap volt. Az adatokat átadtuk további felhasználásra, mi pedig bízunk benne, hogy az általunk forgalmazott FJ Dynamics kézi LIDAR szkennerek (valamint természetesen a nagy precizitást igényló munkákhoz a Trimble X9 statikus lézerszkenner) beváltja a hozzá fűzött reményeket és a közeljövőben hozzájárulhatunk a hazai régészeti szakma korszerűbbé válásához.
Amint publikálható lesz a mérésünk tudományos eredménye, a cikk természetesen frissítve lesz.